A szekularizáció és az értékrendi változások következtében generációról generációra csökken a vallásos szocializáció
– hívta fel a figyelmet a Habsburg Ottó Alapítvány és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézete által rendezett, A kereszténység helyzete Európában című konferencián Gert Pickel. A Lipcsei Egyetem tanára kiemelte: a modernitás gyakorlatilag aláásta a vallás tekintélyét, a német fiatalok nagy része pedig úgy véli, a vallásos élet összeegyeztethetetlen a modern életvitellel.
Szintén problémát jelent, hogy az emberek nyilvánosan már nem is beszélnek a vallásosságról, amelynek eredményeként a hallgatás spirálja alakul ki, ami az európai térségben nagyon erősen jelen van.
Mindezek ellenére azonban a felmérések azt jelzik, hogy az emberek napjainkban is vallásosak, az egyházi rituálék és hagyományok továbbra is népszerűek, az egyházakhoz való szoros kötődés azonban már nem egyértelmű.
Tovább árnyalja a képet az is, hogy ki milyen formában vallja magát vallásosnak. Fábri György szerint a fiatalok körében végzett felmérésekből kiderül: 2000-től kezdve hazánkban folyamatosan csökken azoknak a száma, akik az egyház tanítása szerint jellemzik magukat vallásosnak, a „maguk módján vallásosak” száma ugyanakkor lényegében változatlan.
Következésképpen az egyházak elveszítették a fiatalok felét, ők azonban nem veszítették el a transzcendensbe vetett hitet – fogalmazott az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense.
A Magyarországi Evangélikus-Lutheránus Egyház Északi Egyházkerületének világi vezetője Európa eliszlámosodásának jelenségére is kitért. Elmondása szerint demográfiai okok miatt Európában a XXI. század második felére a muszlimok aránya a keresztény lakosság számához fog közelíteni. Hasonlóan látja a helyzetet Rosta Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense is. Szerinte a muszlim lakosság 2050-re hatvan százalékkal emelkedni fog, ennek ellenére azonban a kereszténység továbbra is a többségi vallás lesz a kontinensen. A PPKE munkatársa úgy véli, jelenleg is kevés olyan ország van Európában, ahol az Istenbe vetett hit kisebbségi jelenség lenne. Tény azonban, hogy ez sok mindent jelenthet, miként az emberekben is többféle istenkép él – jegyezte meg.
Hölvényi György kereszténydemokrata politikus szerint a jóléti függőségeink legyőzni látszanak a Jóistent, Nyugat-Európa bizonyos részein pedig már beszélni sem lehet róla. A KDNP európai parlamenti képviselője ennek kapcsán kiemelte: a jóléti társadalom eljutott arra a pontra, hogy bizonyos alapvető értékeket kell átgondolnia. Ilyen a családok helyzete is, amely nélkül a kereszténydemokrácia sem tud működni – mutatott rá.
Borítókép: A 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus
